Vers mindenkinek

Kedves szurkolóink!

Elérkezett a szezon vége,
de még nincs mindennek vége.
Itt vagyunk a záró bulin,
folyik a víz minden bugyin.
Pár szót szeretnék szólni az évről,
a játékosok és a vezetők részéről.
Nyáron mikor megérkeztünk,
e csapathoz nagy reményeket fűztünk,
és a játékon felül egy nagy család lettünk.

Elkezdődött az alapozás,
hát mit mondjak, nem volt sok napozás
.Gerő Imi bekeményített,
nem volt benne sok köszönet.
Szerdán – pénteken futottunk,
a labdához nem sokat jutottunk.
Az őszi szezon kezdetével,
jöttek a csapatok szépszerével.
Félkarú óriásként harcoltunk,
de a nézőtérről kevés biztatást hallottunk.
Valamiféle csodára vártunk,
ezért meg is mindent egy-két jó barátunk.

Vöri, Kami kis csapatot szervezett,
így jött létre e csodálatos szervezet.
Tavaszra meg is érkezett a csoda,
amikor kibővült szurkoló táborunk hada.
Jöttetek síppal, dobbal nádi hegedűvel,
mi pedig úgy éreztük nem bírunk az erőnkkel.
Végre úgy éreztük egy nagy család lettünk,
sok áldozatot meghoztatok értünk.
Az utolsó hazai mérkőzésre kompresszorral jöttetek,
de azt meg a játékvezető elvette Tőletek.
Vörös Laci nem bírt a vérével,
így hát mehetett Isten hírével.
Kis csapatunk hálás e buliért,
jövőre is mindent megteszünk a mi szurkolóinkért.
Dolgozunk ha kell, felszántjuk a pályát,
a játékvezetők pedig reméljük, hogy ezt RESPEKTÁLJÁK.
Köszöntőleg elég legyen ennyi,
végül csak annyit, öröm köztetek itt lenni.
Jövőre is dőljön a lé,
VARSÁNY OLLÉ!!!